AZ INNOVÁCIÓ HAGYOMÁNYA

A Volvo nemzedékek óta úttörő szerepet játszik.

1959 – hárompontos biztonsági öv

Kevesen mondhatják el magukról, hogy annyi életet mentettek meg, mint Nils Bohlin, a Volvo egykori mérnöke. Az ő nevéhez fűződik ugyanis a hárompontos biztonsági öv kifejlesztése, amelyet a Volvo a PV544 modelljeibe épített be először. Becslések szerint azóta több mint egymillió ember köszönheti az életét az övnek, amely más márkákban is gyorsan elterjedt, mivel a Volvo nyilvánossá tette a szabadalmat.

1972 – hátrafelé néző gyermekülés

Emlékeznek még a régi űrhajós fotókra, amelyen az asztronauták a hátukon fekve várják a kilövést? Ez volt ugyanis az a testhelyzet, amelyben a gyorsításkor ható hatalmas erők a lehető legegyenletesebben terhelik a testet. Nos, ugyanez a meggondolás vezetett az első hátrafelé néző gyermekülés kifejlesztéséhez, mivel ezek egyenletesebben osztják el az ütközésből eredő erőket, és ezzel csökkentik a sérülés kockázatát. 1976-ban jelentünk meg az első emelőpárnával, amellyel a nagyobb gyermekek már a beépített biztonsági övet használhatják, majd 1990-ben került piacra az első integrált emelőpárna, amelyet a hátsó üléstámlából lehetett lehajtani.

1976 – Lambda-szonda

A Lambda szondával a Volvo Cars ismét nagy lépést tett a tisztább környezet felé. Egy ujjnyi méretű kis szerkezet – egy oxigén-érzékelő szonda és a hozzá kapcsolódó katalizátor – egy csapásra 90%-kal csökkentette a kipufogó gázban jelen levő környezetkárosító anyagok mennyiségét. Közel 40 év elteltével a katalizátor a világ szinte összes benzinmotoros autójában megtalálható.

1991 – oldalütközés-védelem

A SIPS oldalütközés védelmi rendszer újabb jelentős előrelépés volt a biztonság terén. A karosszéria részét képező rendszer a rendkívül erős oldalszerkezetre, az utastér energiaelnyelő elemeire, valamint az ütközés erejét egy középső gyűrődőzónába vezető alsó keresztmerevítőkre épült. Emellett az ülések is megerősített fémvázat kaptak. A SIPS rendszert 1994-ben oldallégzsákokkal is kiegészítettük – ami akkor megint csak világújdonságnak számított.

1998 – ostorcsapás-nyaksérülés elleni védelem

Az ostorcsapás-nyaksérülés fájdalmas és biztosítási szempontból igen költséges sérülés, amely azonban igen gyakorinak számít. Éppen ezért elhatároztuk, hogy csökkentjük a kis sebességű ütközésekből eredő sérülések kockázatát. Az ostorcsapás-nyaksérülés elleni védelem egyrészt a fejhez közel elhelyezett nagy méretű fejtámlából, másrészt az ülésbe épített különleges mechanikából áll, amely ráfutásos ütközéskor úgy mozdítja el az üléstámlát, hogy az a lehető legjobban megtámassza a benne ülő utas hátravetődő testét. A rendszer bevezetése óta felére csökkent a hosszan tartó egészségügyi problémákat okozó ostorcsapás-nyaksérülések kockázata.

1998 – függönylégzsák

A függönylégzsák újabb mérföldkő a Volvo Cars biztonsági fejlesztéseinek történetében. Az oldalablakok fölött, a tetőkárpit mögé rejtett függönylégzsákok oldalütközés esetén 25 ezredmásodperc alatt felfújódnak, és hatékonyan védik az utasok oldalablakoknak csapódó fejét: az ütés energiájának akár 75%-át is képesek felfogni. A függönylégzsákok az első és a hátsó szélső üléseknél is védelmet nyújtanak.

2002 – borulásvédelmi rendszer (ROPS)

A sportterepjárók egyre növekvő népszerűsége következtében úgy gondoltuk, eljött az ideje egy újabb biztonsági rendszer kifejlesztésének: ez lett a borulásgátló és borulásvédelmi rendszerek együttese, amelyekkel egyszerre két irányból tudtuk kezelni a borulás kockázatát. Az aktív borulásgátló rendszer (RSC) borulásveszély esetén elektronikus úton segít stabilizálni az autót, ha pedig a borulás nem megelőzhető, a borulásvédelmi rendszer segít csökkenteni a sérülések kockázatát, többek között a tetőszerkezet különlegesen erős bóracélból készült elemeivel.

2003 – holttérfigyelő rendszer (BLIS)

Sávváltáskor egy pillanatnyi figyelmetlenség is katasztrofális következményekkel járhat, ha például a vezető nem veszi észre, hogy egy másik jármű épp a visszapillantó tükrök holtterébe került. Ezért elhatároztuk, hogy autóink a vezető helyett is figyelni fogják a tükrök holtterét. Ez lett a holttérfigyelő rendszer (BLIS) amely immár kamerával és radarral pásztázza a szomszédos sávokat, és ha a tükrök holtterébe másik jármű kerül, az adott oldalon a külső tükör közelében elhelyezett lámpa figyelmezteti a vezetőt a potenciális veszélyre.

2008 – city safety

Íme néhány érdekes statisztikai adat: a nyilvántartott közúti ütközések 75%-a 30km/h vagy annál alacsonyabb sebességnél következik be, a ráfutásos ütközések 50%-ában pedig a hátulról közeledő autó vezetője egyáltalán nem fékezett. Ezeknek a számoknak az ismeretében egy újabb biztonsági rendszer kifejlesztésébe kezdtünk, amely akár a vezető helyett is képes fékezni. A City Safety koccanásgátló rendszer lézertechnológiával pásztázza az autó előtti útszakaszt, és előre figyelmeztet a ráfutásos ütközés veszélyére. Ha a vezető ekkor sem reagál, a City Safety önműködően fékezni kezd. A rendszer 50 km/h sebességhatárig működik.

2010 – gyalogos felismerés teljes körű automatikus fékezéssel

Célunk, hogy biztonsági újításaink az autón kívüli közlekedőket is védjék. Ezért fejlesztettük ki a ráfutásra figyelmeztető rendszer gyalogosfelismerő funkcióját, amely – radar- és kamera-technológia alkalmazásával – észleli, ha váratlanul gyalogos lép az autó elé, és ha a vezető nem reagál időben, önműködően vészfékezésbe kezd. Ez a baleseti statisztikák jelentős javulását eredményezheti, hiszen az Egyesült államokban a halálos kimenetelű közlekedési balesetek 11%-ában az áldozat gyalogos, míg Európában 14%, Kínában pedig 26% (!) a halálos gyalogosbalesetek aránya.