A Volvo története
  • A Volvo torslandai autógyára a jövőbe tekintve ünnepli 50 éves fennállását

    2014. 04. 24.
     

    A Volvo Car torslandai gyára történetének legkomolyabb korszerűsítési munkálatai közepette április 24-én ünnepli fennállásának 50. évfordulóját.

    A Volvo Car torslandai autógyárában az 50 éves évforduló megünneplése egybeesik az új karosszériagyártó üzem felavatásával. Az új gyártólétesítmény az úgynevezett SPA (Scalable Product Architecture /méretezhető termékarchitektúra) beruházás része, amely a soron következő modellek rugalmas és méretezhető fejlesztéseinek és gyártásának alapját jelenti.

    A Volvo Cars SPA beruházásai 2011 és 2015 között meghaladják a 70 millió svéd koronát. A befektetések fele Svédországon belül hasznosul, és a svédországi invesztíciók egyharmadát szánják a svéd gyártelepek bővítésére és korszerűsítésére.

    Lars Wrebo, a gyártásért és beszerzésért felelős helyettes alelnök szerint a jövőre nézve ezek a beruházások jelentik a torslandai Volvo-gyár legkomolyabb lehetőségeit.

    „Gigantikus projektről van szó, amelyben a beruházás mértéke a Dániát Svédországgal összekötő Oresund-híd megépítésével egyenértékű. Azért is előnyös, hogy a torslandai Volvo-gyár végezheti a vadonatúj XC90 összeszerelését, mert így az itteni dolgozóink szaktudása, tapasztalata is hozzájárul majd a soron következő modelljeink fejlesztéséhez” – magyarázta.

    A torslandai Volvo-gyár története 1957-ben kezdődött. Az életszínvonal emelkedésével az autók iránti igény is gyorsan nőtt. A Lundby melletti régi gyár már nem volt tovább bővíthető, így két évvel később, 1959 márciusában  - a régi gyártól hét kilométerre nyugatra -  négymillió négyzetméternyi földterületet vásároltak meg Sörredsdalennél, Hisingen szigetén, Göteborg közvetlen közelében. Ez volt Svédország történetének a mindenkori legnagyobb földvásárlása, és még az év november 4-én elkezdődtek a torslandai Volvo-gyár építési munkálatai.
     

    1964. április 24-én felavatták az új gyárat, amely a maga 1800 négyzetméteres alapterületével a korabeli felfogás szerint hatalmas méretű létesítmény volt. A telephely három gyárrészlegének együttes hossza több mint egy kilométer lett, és a létesítményt körülvevő kerítés is 4,2 kilométernyi volt.

    A gyártóüzemet egyműszakos működés mellett évi 110.000 autó előállítására tervezték, de két műszakban 150.000, három műszakban pedig akár évi 200.000 gyártására is képes volt. A gyártelep egyszerre 1600 autót tudott kezelni a gyártási folyamatok különböző fázisaiban.

    A teljes beruházás 240 millió korona volt, és projekt befejezése nagymértékben a svéd állammal való szoros együttműködésnek volt köszönhető. A Volvo Cars meghatározó svéd exportőrként különleges státuszt élvezett, és a vállalat komoly országos és regionális jelentősége az egész nemzet kiemelt fontosságú ügyévé tette az új gyárat.

    A gyártelep három gyáregységből állt, TA, TB és TC elnevezéssel, amelyek ma is különböző gyártási folyamatoknak adnak helyet. A karosszériagyártáshoz használt TA, és a festőműhelyként üzemelő TB gyáregységekben nagymértékben automatizált folyamatok zajlanak, míg a TC összeszerelő üzemben még ma is elsősorban kézi szerelést végeznek.

    A 11.000 alkalmazottal a torslandai Volvo-gyár sok éven keresztül volt Svédország legnagyobb egybeépült munkahelye. Ma az új gyártási rendszerek kialakításával és az automatizálással a teljes állomány 3.000 fő körüli létszámot tesz ki. 

    Napjaink jól átgondolt Lean-szemlélete és a modern technológia olyan termelési folyamatot tesz lehetővé, amelyet teljes mértékben a világ különböző tájairól beérkező fogyasztói megrendelések szabályoznak. Az optimalizált logisztikai rendszer segítségével a gyárban csak olyan autókat állítanak elő, amelyeket a vásárlók már ténylegesen megrendeltek, méghozzá pontosan azon specifikációk szerint, ahogyan azokat a vásárlók megadták.

    Az SPA rugalmas és méretezhető temékarchitektúra, amely szinte minden soron következő Volvo Car Group modellre kiterjed. Olyan modellválasztékot tesz lehetővé, amely rugalmas gyártási rendszerben előállított, sztenderdizált modulokból, méretezhető alkatrészekből és rendszerekből összeszerelt autókból áll. Az SPA a Volvo Car Group vállalatot gyártóként is függetlenné teszi, és minden szálat elvág a korábbi tulajdonosától – olyannyira, hogy csupán pár év leforgása alatt ez a platform teszi majd ki a cég autóeladásainak kétharmadát. Az a cél, hogy mérettől függetlenül az összes alkatrész nagyjából negyven százaléka azonos legyen minden jövőbeli Volvo modellben.

    „A TA3 gyárrész felavatása és az SPA középpontba állítása jól jelzi, mennyire elszántan arra törekszik a vállalat, hogy korszerűsítse a torslandai gyártást, és a bővítése révén a Volvo Cars egészének lendületet adjon” – mondta Lars Wrebo. 

    Néhány fontosabb mérföldkő

    1964

    VI. Gusztáv Adolf király felavatja a torslandai gyárat

    1973

    Üzembe áll az első ponthegesztő robot

    1976

    Elkészül a hárommilliomodik autó

    1981

    A BP-től kapott hőfelesleg jelentősen csökkenti a gyár fűtőolaj fogyasztását

    1988

    Elkezdődik az új festőműhely építése, amely az 1992-es üzembe helyezésekor a legoptimálisabban környezetkímélő az egész világon

    1995

    A torslandai gyár ISO 9002-es minősítést kap és Európa  harmadik legjobb autógyárának választják

    1998

    A torslandai gyár ISO 14001-es környezetvédelmi minősítést kap

    2001

    Nagyszabású beruházás és jelentős kapacitásnövelés az akkori XC90 gyártásához

    2005

    Új termelési rekord: 184.293 autó egy év alatt

    2008

    Elkészül a hatmilliomodik autó

    2012

    Megkezdődik az új, TA3 karosszéria-gyáregység építése

    2014

    A gyár 50 éves történelme során összesen 6.834.729 autó készült

    2014

    Április 24-én új karosszéria üzemet avatnak és a Volvo Cars torslandai gyára 50 éves fennállását ünnepli

     

    A Volvo Car torslandai gyára történetének legkomolyabb korszerűsítési munkálatai közepette április 24-én ünnepli fennállásának 50. évfordulóját.
    Vissza